Földrajzi fekvés Hidrogafia Éghajlat Növényzet és állatvilág
Földrajzi fekvés
	Marosfelfalu az Erdélyi Medence szélén Szászrégentől 4 km-re északra fekszik, a Szászrégeni medencében, a Maros jobb partján, kb. 350 m tengerszint feletti magasságban. A falun átmegy a DN15 ( E578 ) országút, mely Marosvásárhelynél az E60-as európai útba ütközik. Marosfefalu Maros megyében, 40 km-re északra Marosvásárhelytől, Románia szívében fekszik.     Szomszédos települések: délen, a DN15 ( E578 ) orszagút mentén Szászrégen, nyugaton, az erdőn keresztül Dedrád, Dedrádszéplak, észak-nyugaton, a DN15 ( E578 ) majd a DC163 utakon Lövér, északon, a DN15 ( E578 ) országúton Marosvécs, keleten, a Maros másik oldalán Alsóidecs és Felsőidecs.
Lap tetejére
Hidrográfia
	Marosfelfalu a Maros folyó középső folyásán helyezkedik el, a folyó jobb partján. A Maros a Tisza mellékfolyója. Összhossza 756 km, melyből 718,5 km Románia területén található. Magyarországon, Szegednél ömlik a Tiszába. A gyűjtőterülete 29919 km˛, amiből Romániához tartozik 27830 km˛. A Maros a Nagyhagymás hegységből ered, közel az Olt forrásvidékéhez. Miután átszeli a Gyergyói medencét, a Héviz-Déda szorosonhalad tovább, hogy majd ezt elhagyva kiszélesedett mederrel hatoljon be a mezőgazdaságilag megművelt Déda-Szászrégen medence területére. Maros megyében 180 km-t tesz meg Ciobotani falu közeléből, ahol bejön a megyébe, egész Chetani községig, ahol elhagyja a megye területét. A Maros átlagos vízhozama Szászrégenben 35 köbméter/sec. A legnagyobb vizhozamot 1970-ben érte el, mikor hatalmas árvizet okozott a környékén.     Marosfelfalu hidrográfiájának másik fontos alkotó eleme a régi palabányában, a kitermelés helyén keletkezett halastó.
Lap tetejére
Éghajlat
	A Románia területén jellegzetes mérsékelt kontinentális éghajlaton belül, Maros megye a dombsági és erdősegi mérsékelt kontinentális éghajlati típushoz sorolható.     Marosfelfalu környékén az évi átlagos hőmérséklet 8-9 °C, a januári átlaghőmérséklet -14,9 °C, míg a júliusi átlaghőmérséklet 19,5 °C. A nyár nyugat felől jön, míg a tél észak-kelet felől. Általában jellegzetesek a meleg nyarak és hosszú hideg telek. A Kárpátok hegyvonulata egy valóságos akadály a hideg légtömegekkel szemben, így megakadályozza behatolásukat az egész Erdélyi medencébe és így a Maros mentére is. A Maros "folyosó" medencéjében gyakran érződik a föhn hatás, ami egy általános hőmérsékletnövekedéssel jár, ugyanakkor uralkodik a napsütéses napok száma és csökken a nedvessék és csapadék, 600 mm alá. Az évi átlagos csapadékmennyiség 584 mm. Az év folyamán 286 napon mértek 0 °C-nál nagyobb hőmérsékletet. A hótakaró egy évben 57 napig van jelen.
Lap tetejére
Növényzet és állatvilág
	A növényvilág elterjedése e területen függött és függ a domborzati viszonyoktól, az éghajlati tényezőktől, stb. Jelen vannak itt kelet európai, közép európai, szubarktikus és más fajok is. Az erdei növényzet jellegzetes fajai közül megemlíthetőek a tölgyerdők, vegyesen gyertyánnal, akáccal, stb. A virágos növények közül fontosabbak a tavaszi kikerics ( Crocus vernus heuffelianus ), őszi kikerics ( Colchium autumale ) és margaretta ( Chrysantemum leucantemum ). Összesítve elmondhatjuk, hogy az egész terület be van fedve egy növényszönyeggel, amelyet főleg füves és fás növényzet alkot és jellegzetes az ország egész területén.     Az állatvilág elterjedése szoros kapcsolatban van a növényzettel, a domborzativiszonyokkal, az éghajlati tényezőkkel, a hidrográfiával, a talajviszonyokkal. A talajok kialakulása is nagyban összefügg a domborzati viszonyokkal, az éghajlati tényezőkkel és a növényzettel. Jellemzőek a csernozjom talajok, a barna erdei talajok, a podzolok és a pszeudorendzimák. Ugyancsak megtalálhatóak még a fekete agyagos talajok, amelyek jellegzetessége, hogy humuszban gazdagok és főleg a kaszálók alatt találhatóak meg. Elég sok ritka állatfaj található meg, mint amilyenek a szarvas ( Cervus elaphus Carpaticus ) barna medve ( Ursus arctos ), siketfajd ( Tertrao urogallus ), fácán ( Phaesianus ). E ritka fajok melett felsorolható rengeteg más olyan faj is, ami jelen van nemcsak itt, hanem az ország egész területén, és jellegzetes hegyvidékre, dombvidékre vagy a mezőségre, és ugyancsak rengeteg halfaj, amelyek keresettek az amatör halászok által.
Lap tetejére