1427-ben a falu birtokosa, Losonczi János fia, Dezső engedélyt kér egy ferences ház alapítására és építésére: „Supplicatio nobilis Johannis filii Desew de Losoncz…de confirmatione fundationis et edificationis unius domus cumcum ecclesia sancti Michaelis archangeli in sua possessione Felfalu in iuxta oppidum Regen prope flumen Marus…pro usu fratrum ordinis Minorum de observantia facte .” (Entz Géza)     A ferencesrendiek kolostora felépül , a jelenlegi temető területén áll és müködik több mint száz éven keresztül, mígnem egy földrengés nyomán 1541-ben lakhatatlanná nyilvánítják. Ebből az évből származik a tartományi gyülés azon határozata, miszerint : „a testvérek hagyják el a kolostort, ha a kegyúr nem javíttatja azt ki.” Három év múlva Bethlen Farkas és Kendi Ferenc lépéseket is tenne a javításra, szerzeteseket kérnek, de a Nagyváradon ülésező káptalan feltételekhez köti a kérés teljesítését, többek között, hogy „biztosítsák megélhetésük anyagi alapját és védjék meg a szerzeteseket a terjedő lutheranizmus ellen” (Léstyán) Ez minden bizonnyal nem történik meg, mert a kolostort 1550 körül feloszlatják. (Reisehandbuch Siebenbürgen , Würzburg 1993)